Az érzelmi intelligencia

Egyre többször hallhatjuk, olvashatjuk egy-egy ember jellemzése kapcsán, hogy magas vagy alacsony az EQ-ja. Mit jelent ez? A tisztázás érdekében először röviden tekintsük át a kifejezés egyik alapszavának, az intelligenciának a jelentését.

Mi az Intelligencia?


„Az intelligencia az a képességünk, amivel a világ kihívásainak a lehető legjobban megfelelünk.” Kissé tudományosabban megfogalmazva: „az alkalmazkodás szolgálatába állított egyéni gondolkodási folyamatok összjellemzője” (Binet, A.). Az első intelligencia-teszteket századunk elején fejlesztették ki abból a célból, hogy korán felismerhessék azokat a gyerekeket, akik nem tudnak megfelelni az iskolai követelményeknek. Azóta is úgy tartjuk, hogy az intelligencia elsősorban az iskolai siker mércéje.

      Az IQ, azaz az Intelligencia Quotiens (hányados) az intelligencia-tesztek alapján kapott érték, ami az egyén szellemi fejlettségét mutatja a népesség átlagához viszonyítva: 

 

IQ = MK/ÉK∙100 (MK=mentális vagy értelmi kor; ÉK=életkor)


A népesség nagy részének intelligenciája átlagos, azaz 100 körüli (90-110), 70 alatt értelmi fogyatékosságról beszélünk, 130 fölött „zsenialitásról”.

Bár az IQ valóban elég jó előrejelzője az iskolai sikernek, sokkal kevésbé jósolja be az életben való boldogulást. Egy amerikai vizsgálatban 95 egyetemi hallgató életpályáját követték nyomon érett korukig, és azt találták, hogy a legkimagaslóbb tanulmányi eredményt elérők később nem lettek számottevően sikeresebbek gyengébben teljesítő társaiknál, sem a fizetés, sem az alkotókészség terén, sem pedig a magánéletben (Vaillant,1977). Nemegyszer tapasztalható, hogy kimagaslóan jó intelligenciájú emberek (160 körüli IQ-val) dolgoznak olyan munkaadóknak, akik maximum 100-as IQ-jukkal sokkal jobban boldogulnak és haladnak előre az életben, mint az „ IQ-zsenik”.


A “másik” intelligencia


Az 1990-es években került az érdeklődés középpontjába az emocionális (érzelmi) intelligencia fogalma, magyarázatot adva arra, hogy a sikeres élethez miért kevés az az intelligencia-fajta (az IQ-val jelzett), amit az oktatási rendszerek támogatnak. Számos adat bizonyítja, hogy az emocionális intelligencia-tesztekben elért eredmények nagy valószínűséggel képesek megjósolni, hogy valaki mennyire lesz sikeres az életben. Úgy tűnik, az érzelmi intelligencia néven összefoglalt képességek a talponmaradáshoz, előrejutáshoz, sikerhez elengedhetetlenek. Lássuk, melyek ezek a képességek:


1.      Önismeret: az ember ismerje saját érzelmi reakcióit, vágyait, ösztönzéseit, legyen tudatában aktuális érzelmi állapotainak. Mindez megteremti az alapot

2.      az önszabályozáshoz, önirányításhoz, ami megkönnyíti a stresszhelyzetek elviselését, elősegíti a megküzdést, és segít abban, hogy a negatív érzések ne uralkodjanak el rajtunk. Ide tartozik az érzelmek megfelelő formában való kifejezésének képessége is (pl. az indulatkontroll).

3.      Önmotiváció: szívósság, szorgalom, a nehézségekkel dacoló magatartás, reményteli hozzáállás, ami lehetővé teszi, hogy a fontos dolgokat ne adjuk fel.

4.      Empátia: képesség mások érzelmeinek elképzelésére, a velük való együttérzésre, még ellenszenv esetén is. Ez nélkülözhetetlen eleme a másokkal való sikeres együttműködésnek.

5.      Kapcsolatteremtés: az életet élni, nem csupán szemlélni tudás. Örömöt találni a többiekkel való együttlétben, figyelni másokra, jó viszonyra törekedni a velünk kapcsolatba kerülő emberekkel.


Az, hogy valaki milyen mértékben rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, EQ-tesztek segítségével mérhető. Hozzá kell azonban tenni, hogy az emocionális intelligencia kutatása nem tekint vissza olyan hosszú múltra, hogy kialakulhatott volna egy világszerte érvényes, standard teszt-típus. Ezért van az, hogy ahány EQ-tesztet fellapozunk, annyiféle megközelítést találunk: vannak többszáz, illetve 10-20 kérdésből álló tesztek is. Az általuk kapott eredmények, ha nem is olyan pontosak jelenleg, mint egy IQ-hányados, arra azért alkalmasak, hogy a személyt a népesség átlagához viszonyítva kategóriába sorolják emocionális intelligenciáját illetően.


Az EQ fejleszthető


Mivel egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a boldoguláshoz elengedhetetlen a sikeres ön-menedzselés és a másokhoz fűződő jó kapcsolatok kiépítése, egyre nagyobb hangsúlyt kap az EQ fejlesztése.

Természetesen a emocionális és kapcsolati készségek leginkább gyermekkorban alakíthatók, de felnőttként sem kell kétségbe esnünk, ha kiderül, hogy érzelmi intelligenciánk nem éri el a szükséges szintet. Már magyarul is olvasható néhány jó könyv, erről a témáról. (Pl.: Goleman, D.: Érzelmi intelligencia; Brockert, S.-Braun, G.: EQ)


Példaként bemutatnám, mit jelent egy gyerek iskolára való felkészítése akkor, ha (1) az IQ-ra, (2) az EQ-ra koncentrálunk:



 


(1)   Ha azt szeretnénk, hogy a gyerek adottságaihoz képest jó tanuló legyen majd az iskolában, már az iskolakezdés előtt el kell kezdenünk rendszeres oktatását. Fejleszteni kell figyelmi képességét, feladattudatát, fel kell kelteni érdeklődését az iskolai feladatok iránt: ismerkedés a betűkkel, számokkal, stb.

(2)   Ha azt szeretnénk, hogy feltalálja majd magát az iskolában és a lehető legtöbbet hozza ki adottságaiból, akkor úgy kell nevelni, hogy magabiztossá, érdeklődővé, barátságossá váljon. Meg kell tanulnia várni, segítséget kérni, utasításokat követni. Tisztában kell lennie azzal, hogy milyen magatartást várnak majd tőle az iskolában. Képessé kell válnia arra, hogy kifejezze saját szükségleteit és azokat lehetőség szerint összhangba hozza a többi gyerek szükségletével.


Észre kell vennünk, hogy a kétféle intelligencia nem ellentétes egymással, inkább egymástól független, illetve kiegészítő jellegű.




      A jelenlegi tudományos álláspont szerint mindkét képesség (értelmi és érzelmi intelligencia) fontos a sikerhez, de mivel az érzelmi állapotok nagy mértékben képesek befolyásolni a teljesítményt, az, akinek jól működik az érzelemszabályozási képessége, jobban tud élni adottságaival, mint az, aki a saját érzelmeivel való bánásmódnak kevésbé van birtokában.

                                                                                 Dr.Mogyorósy- Révész Zsuzsanna

                                                                                                   pszichológus

Vissza az olvasnivalókhoz