„Rosszkedvünk tele”  - mire jó a rossz hangulat?


Az is kiderült, hogy rossz hangulatban érvelésünk kevésbé szubjektív, jobban igazodik az adatokhoz, tényekhez és ezáltal meggyőzőbb. Megfigyelőképességünkre is jó hatással van rosszkedvünk, például sikeresebbek vagyunk annak megítélésében, hogy valaki hazudik-e vagy sem. Gondolkodásunk analitikusabb, konkrétabb, objektívabb. Míg jókedvünkben hajlamosak vagyunk megelégedni az első jónak látszó megoldással, addig rosszabb hangulatban további lehetőségek után kutatunk.

Egyre rövidebbek a nappalok, egyre borúsabb és zordabb az idő, kevesebb a napsütés. Az évnek ebben a szakaszában sokunkon lesz úrrá átmenetileg vagy tartósabban nyomott hangulattal, kedvetlenség. Nem is gondolnánk, hogy a rosszkedvnek is vannak előnyei.


Pszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy a hangulat befolyásolja a gondolkodás, döntéshozatal minőségét. Az egyik ilyen kísérletben (Forgas és mtsai, 2005.) különböző hangulatú embereknek mutattak be egy videofelvételt, majd egy idő után kérdéseket tettek fel a látottakkal kapcsolatban. A rosszabb hangulatba hozott csoport amellett, hogy pontosabb információfelidézésre volt képes, mint a jobb hangulatú csoport, kevésbé volt befolyásolható a kérdezés módja által is, azaz jobban ellenállt a kérdésben rejlő sugalmazásnak, szuggesztiónak. Vagyis, ha rossz a hangulatunk, kevésbé vagyunk hajlamosak hamis információk beépítésére a gondolatainkba, emlékeinkbe.

S miért jó, ha mindezzel tisztában vagyunk? Azért, mert tudatosan is képessé válunk hangulatunk színezésére az éppen elvégzendő feladatnak megfelelően. Például zenével, vagy bizonyos tevékenységek végzésével vidámabbá, vagy épp komorabbá színezhetjük hangulatunkat annak függvényében, hogy az előttünk álló feladat mit igényel: analitikus, precíz gondolkodást vagy újszerű meglátásokat.


(A téma alaposabb kifejtése Mérő László: Az érzelmek logikája c. könyvében olvasható.)




                                                                                                            Dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsanna

                                                                                                                             pszichológus

Azért az összképhez hozzátartozik, hogy a kreativitásnak viszont a jókedv, feldobott állapot kedvez. Ilyenkor könnyebben lépjük át a megszokás építette korlátokat, törvényszerűségeket, inkább a helyzet összképe hat ránk, semmint a részletek. S bár önbizalmunk ilyenkor nagyobb, jobban bízunk megérzéseinkben, ez a magabiztosság nem jár együtt a megfigyelés és az emlékezet pontosságával.


Vissza az olvasnivalókhoz