„Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem…” – avagy mit tehetünk szerelmi megszállottság ellen?


„Megbolondult” kémia

Bármilyen furcsán hangzik is, a szerelem első szakaszának állapota a tudományos kutatások szerint nagyon hasonló az elmebetegséghez. A hasonlóság nemcsak a viselkedés bizonyos jegyeiben mutatható ki, hanem neurokémiai szinten is.

A szerelmes ember figyelmi képességei jelentősen megváltoznak, mivel gondolataiból szinte képtelen kizárni vágyának tárgyát. Ez nemcsak hétköznapi tevékenységeit és hatékony munkavégzését akadályozza, de alvászavart, étvágytalanságot és ezek következtében fellépő krónikus fáradtságot is okozhat. S mindez persze nem jelent tartósan problémát, ha kölcsönösen kívánt, felvállalható, örömteli szerelmi kapcsolatról van szó. De mit lehet tenni, ha nem ez a helyzet, ha a szerelem okozta érzések nem boldogságot, hanem magánéleti krízist eredményeznek?


Mit lehet tenni?

Ha valaki úgy dönt, hogy szabadulni akar a gyötrő érzésektől, nem lesz könnyű dolga. Egyelőre még nem tartunk ott, hogy speciális gyógyszert kaphasson az, aki nem kívánt vagy reménytelen szerelemtől szenved. (Bár a gondolat, hogy ezt az állapotot pszichiátriai zavarrá minősítsék már felmerült.) A szakemberek szerint ilyen esetben legjobb, ha minden érintkezést elkerülünk a vágyott személlyel, nem érdeklődünk utána barátaitól, ismerőseitől, nem keresünk róla információkat (pl. az internet közösségi portáljain). Ezt egyáltalán nem könnyű megtenni (illetve nem tenni semmit), mivel a vágyak épp ellenkező cselekedetekre indítanának. Ha valaki képes betartani a fenti tanácsokat, akkor a vágy ereje az eltelt idővel arányban csökken. Sokat segíthet az is, ha vannak olyan barátok, tevékenységek, melyek elterelik a figyelmet a kínzó érzésekről.


Gondolkodjunk!

S persze érdemes elgondolkodnunk azon is, hogy vajon mi hiányozhat az életünkből, kapcsolatainkból, hogy épp adott időben fúródott szívünkbe Ámor nyila. Talán kevés az intimitás, az érzelem? Túl szürkék a napjaink, életünk taposómalomhoz hasonlít? Miről feledkeztünk el az elmúlt évek során? Ezeknek a kérdéseknek a végiggondolása abban is segíthet, hogy milyen változtatásokat érdemes megtenni ahhoz, hogy harmonikusabb viszonyba kerüljünk önmagunkkal, s ezáltal szűkebb és tágabb környezetünkkel is. Minden krízis esélyt jelent egy sokkal színvonalasabb újrakezdéshez


Dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsanna


Vissza az olvasnivalókhoz