Érzelmi zsarolás


 A manipuláció, az érzelmi zsarolás talán azt a látszatot kelti, hogy sikerült elérni célunkat, de valójában romboló hatású – mindkét fél számára, és magára a kapcsolatra is. Ha egy kapcsolat már az elején manipulációra épül, annak jövőjét is ez a minta fogja meghatározni. Próbálkoznak vele felnőttek és gyerekek (különösen, ha környezetükben is sokszor találkoznak vele), férjek, feleségek, szeretők, szülők, barátok, munkatársak és munkaadók, és ha nem tanuljuk meg felismerni és kezelni, bármelyik területen könnyen válhatunk áldozattá, de akár tapasztalt zsarolóvá is.


Ismerjük fel a taktikákat


Az érzelmi zsarolás egyik hatékony módszere a sírás. (Természetesen nem minden sírás manipuláció; azokról a helyzetekről beszélek, amikor a másik célja a sírással kifejezetten az, hogy kellemetlenül érezzük magunkat.) A gyerekek sokszor nagymesterek ebben, de felnőttek is gyakran alkalmazzák. Meg kell tanulnunk felismerni és megkülönböztetni azokat a helyzeteket, amelyekben szívből, őszintén és okkal sír valaki, és azokat, amelyekben a könnyeknek más szerepük van – még ha a zsaroló nincs is tudatában ennek, vagy teljesen jogosnak véli is sanyarú helyzetét.

A „hétköznapi zsarolások” általában szóban hangzanak el. Bizonyosan nem ismeretlenek a következő mondatok: „Ha nem………, nem is szeretsz.” „Ennyit várhatok tőled.” „Azok után, amit érted tettem!” „Ha szeretnél, megtennéd.” „Mert a Pistinek meg tudtad tenni.” „Ha nem ……., beperellek / elhagylak / megmondalak anyának.” „Jöjjön csak haza apád!” „Velem ne foglalkozz, úgyis nemsokára meghalok.” „Csak miattad csináltam.” „Én biztos megtenném érted.” „Anya szomorú lesz, ha nem …..” „Ha nem tetszik, el lehet menni.” „Százan várnak a helyedre.” „Tartozol ezzel nekem / a cégnek”, stb.

Folytathatnánk sokáig, de a lényege mindegyiknek ugyanaz: „Ha nem csinálod, amit én akarok, megbánod.”


Mit tegyünk, ha felismertük a jelenséget?


Először is el kell döntenünk, belemegyünk-e a játszmába vagy leállítjuk azt. Persze könnyű elméletben azt mondani, hogy akkor tudnak zsarolni minket, ha hagyjuk magunkat, és „beleegyezünk” az áldozat szerepébe. A gyakorlatban néha talán észre sem vesszük mindezt, néha tudatában vagyunk, mégsem tudjuk vagy akarjuk csírájában elfojtani – minden helyzet egyedi.

Ha úgy döntünk, nem megyünk bele a játszmába, ne kezdjünk veszekedésbe, vitába, racionális magyarázatokba, a másik meggyőzésébe vagy a helyzet elemzésébe. A legjobb, ha egy-két mondattal lezárjuk a beszélgetést a témáról, és esetleg alkalmasabb időben, alkalmasabb stratégiával térünk rá vissza. „Ha majd tudsz róla beszélni, szívesen meghallgatlak.” „Sajnálom, hogy így érzed, de te akartad így / ez a te döntésed.” „Úgy érzem, nem vagyunk egy véleményen.” „Tudom, hogy csalódott vagy, de akkor sem így működik.” „Sajnálom, hogy így érzel. Gondolkodjunk még rajta, mielőtt döntetnénk / térjünk vissza rá később.”


Elképzelhető, hogy egy rövid mondattól a zsaroló meglepődik, és felhagy a játszmával. Sokkal valószínűbb azonban, hogy dühös és kétségbeesett lesz, megsértődik és faképnél hagy. Aztán várja, hogy mi kérjünk bocsánatot, hiszen mi bántottuk meg. Ha felismerjük, hogy ez sem más, mint a játszma folytatása, és ekkor már nem is érezzük annyira rosszul magunkat a magunk vagy az ő viselkedése miatt - jó úton járunk az érzelmi zsarolás kezelésében.


Mindannyian találkozhatunk helyzetekkel, amikor – akár tudatában vagyunk, akár nem – olyan dolgokra próbálnak rávenni bennünket, amelyeket valójában nem szeretnénk megtenni. Vajon tudjuk, mennyire vagyunk manipulálhatóak?

Beszélgetőtársunknak olyan mondatok hagyják el ajkát, amelyekre jóérzésű ember csak egyféleképpen reagálhat. Esetleg egyetlen szó nélkül pityeregni kezd, és mire rá tudjuk venni, hogy mondja el problémáját, ő már észrevétlenül rávett minket valamire, amit eszünk ágában sem lett volna megtenni.


Hosszasan sorolhatnánk a példákat, és valószínűleg mindannyian tudnánk saját életünkből is hozzátenni valamit. A közös mindegyikben: az érzelmi zsarolás.

Mivel leginkább azok tudnak hatni érzelmeinkre, akiket szeretünk, az érzelmi zsarolás a családi és baráti körben a leggyakoribb. Egy hozzánk közelálló személy büntetéssel vagy szeretete megvonásával fenyeget, kellemetlen helyzetbe hoz vagy lelkiismeret-furdalást okoz, ha nem teszünk eleget akaratának – azaz mások érzelmeit manipulálja saját céljai elérése érdekében valami olyanra, amit az magától valószínűleg nem tenne meg.

Persze nem szívesen ismerjük el, hogy pont azok használják ellenünk ezeket a stratégiákat, akiket legjobban szeretünk – vagy hogy mi magunk is éppen azokkal szemben élünk velük, akik a legközelebb állnak hozzánk. Ez a mechanizmus lehet tudatos vagy tudat alatti, jól átgondolt taktika vagy rosszul rögzült viselkedési mechanizmus (amely nem ritkán generációkon át „öröklődik”), az első lépés – akár velünk történik, akár mi  magunk vagyunk hajlamosak rá -, hogy felismerjük, az érzelmi zsarolás nevű játszmában vagyunk szereplők.

Pál Judit

Vissza az olvasnivalókhoz